A passz¨ªv j?vedelem egy val¨®ra v¨¢lt ¨¢lomnak t?nhet. T¨¦nyleg lehet p¨¦nzt keresni er?fesz¨ªt¨¦s vagy fizikai befektet¨¦s n¨¦lk¨¹l? A v¨¢lasz bizonyos esetekben igen.
Lehet passz¨ªv j?vedelmet hozni an¨¦lk¨¹l, hogy akt¨ªvan dolgozn¨¢nak ¨¦rte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs er?fesz¨ªt¨¦s vagy befektet¨¦s a passz¨ªv j?vedelem el?¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢hoz.
?ltal¨¢ban kezdeti befektet¨¦sre van sz¨¹ks¨¦g, ak¨¢r p¨¦nz¨¹gyi befektet¨¦sre, ak¨¢r munk¨¢ra egy term¨¦k vagy szolg¨¢ltat¨¢s l¨¦trehoz¨¢s¨¢hoz. ?m amint a kezdeti munka elmarad, a passz¨ªv bev¨¦teli forr¨¢sok az ?n k?zvetlen k?zrem?k?d¨¦se n¨¦lk¨¹l is p¨¦nzt termelnek.
J¨®l hangzik, igaz? Lehet. De miel?tt belev¨¢gna, ismernie kell a passz¨ªv j?vedelem cs¨ªnj¨¢t-b¨ªnj¨¢t, ¨¦s az ad¨®ztat¨¢s m¨®dj¨¢t. Mi teh¨¢t pontosan a passz¨ªv j?vedelem? Hogyan defini¨¢lhat¨® ¨¦s ad¨®ztathat¨®, ¨¦s hogyan lehet passz¨ªv j?vedelm? v¨¢llalkoz¨¢st ind¨ªtani?
Mi az a passz¨ªv j?vedelem?
A passz¨ªv j?vedelem, amint azt a neve is sugallja, olyan bev¨¦tel, amelyet csek¨¦ly szem¨¦lyes k?zrem?k?d¨¦s n¨¦lk¨¹l lehet begy?jteni. A a k?vetkez? defin¨ªci¨®t adja a passz¨ªv tev¨¦kenys¨¦gekre:
A passz¨ªv tev¨¦kenys¨¦gek k?z¨¦ tartoznak a kereskedelmi vagy ¨¹zleti tev¨¦kenys¨¦gek, amelyekben ?n nem vesz r¨¦szt. ?n akkor vesz r¨¦szt anyagilag egy tev¨¦kenys¨¦gben, ha rendszeresen, folyamatosan ¨¦s jelent?s m¨¦rt¨¦kben r¨¦szt vesz a tev¨¦kenys¨¦g m?k?dtet¨¦s¨¦ben.
A passz¨ªv j?vedelem beszed¨¦s¨¦nek t?bbf¨¦le m¨®dja van. B¨¦rbead¨¢si tev¨¦kenys¨¦gek, bizonyos term¨¦kek online ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦se ¨¦s ¨¹zleti befektet¨¦sek a passz¨ªv j?vedelemforr¨¢sok leggyakoribb p¨¦ld¨¢i k?z¨¦ tartoznak.
A passz¨ªv j?vedelem termel¨¦s¨¦nek el?nyei nyilv¨¢nval¨®ak. ?ltal¨¢ban az id?, az er?forr¨¢sok ¨¦s az energia korl¨¢tozza, hogy mennyi p¨¦nzt kereshet. A passz¨ªv j?vedelem azonban ¨²j lehet?s¨¦geket nyit meg a p¨¦nzszerz¨¦sre e szem¨¦lyes korl¨¢toz¨¢sok n¨¦lk¨¹l.
Ezzel azt mondta: a passz¨ªv j?vedelmet tov¨¢bbra is megad¨®ztatj¨¢k. Ezenk¨ªv¨¹l a legt?bb embernek n¨¦mi kezdeti munk¨¢t kell v¨¦geznie ahhoz, hogy a passz¨ªv j?vedelmet felvegye.
Mi az a passz¨ªv j?vedelemad¨®?
N¨¦h¨¢nyan elgondolkodhatnak azon, hogy a passz¨ªv j?vedelmet megad¨®ztatj¨¢k-e vagy sem. ?s a v¨¢lasz erre a k¨¦rd¨¦sre igen. A passz¨ªv j?vedelmet bizonyos esetekben m¨¢s j?vedelemforr¨¢st¨®l elt¨¦r?en kell megad¨®ztatni. De a legt?bb esetben a passz¨ªv j?vedelem ad¨®k?teles. Mi is pontosan a passz¨ªv j?vedelemad¨®?
Sok passz¨ªv j?vedelmet, de nem az ?sszeset, ugyan¨²gy megad¨®ztatj¨¢k, mint az akt¨ªv j?vedelmet, vagy a szem¨¦lyes fizet¨¦s¨¦t. Neked kellene gy?z?dj?n meg arr¨®l, hogy minden passz¨ªv j?vedelem dokument¨¢lva van az ad¨®bevall¨¢sain, ak¨¢rcsak a munkaj?vedelmein.
Ezzel egy¨¹tt sz¨¢mos kiv¨¦tel ¨¦s egyedi szab¨¢ly l¨¦tezik a passz¨ªv j?vedelemad¨®z¨¢s ter¨¦n. P¨¦ld¨¢ul nem minden b¨¦rleti tev¨¦kenys¨¦get sz¨¢m¨ªt passz¨ªv j?vedelemnek az IRS:
¡az ingatlan b¨¦rbead¨¢si tev¨¦kenys¨¦g, amelyben ?n anyagilag r¨¦szt vesz, nem passz¨ªv tev¨¦kenys¨¦g, ha ingatlanszak¨¦rt?nek min?s¨¹l. Ezenk¨ªv¨¹l korl¨¢tozott kiv¨¦tel vonatkozik az ingatlanb¨¦rl¨¦si tev¨¦kenys¨¦gekre, amelyekben ?n akt¨ªvan r¨¦szt vesz.
Ez l¨¦nyeg¨¦ben azt jelenti, hogy azok az ingatlanszak¨¦rt?k, akik sz¨¢mos ingatlanba fektetnek be, nem jogosultak a b¨¦relt ingatlanokb¨®l sz¨¢rmaz¨® passz¨ªv j?vedelemre. Azonban a legt?bb egy¨¦b b¨¦rbead¨¢si tev¨¦kenys¨¦g, mint p¨¦ld¨¢ul a gar¨¢zs b¨¦rbead¨¢sa ill
Ezenk¨ªv¨¹l az ad¨®alanyok bizonyos esetekben csoportos¨ªthatnak bizonyos passz¨ªv j?vedelemforr¨¢sokat ad¨®bevall¨¢saikban. Azok a passz¨ªv j?vedelm? v¨¢llalkoz¨¢sok, amelyek f?ldrajzilag kapcsol¨®dnak egym¨¢shoz, vagy amelyek k?z?s ¨¹gyf¨¦lb¨¢zissal rendelkeznek, ad¨®z¨¢si szempontb¨®l egy passz¨ªv bev¨¦teli forr¨¢snak sz¨¢m¨ªtanak.
Milyen passz¨ªv j?vedelmet nem ad¨®ztatnak?
A passz¨ªv j?vedelem bizonyos t¨ªpusait egy¨¢ltal¨¢n nem kell megad¨®ztatni. Erre azonban csak n¨¦h¨¢ny p¨¦lda van, ¨ªgy a legt?bb passz¨ªv j?vedelm?nek fel kell k¨¦sz¨¹lnie az ad¨®fizet¨¦sre.
±Ê¨¦±ô»å¨¢³Ü±ô, egyes befektet¨¦si sz¨¢ml¨¢k, p¨¦ld¨¢ul a 401(k) vagy az IRA nem ad¨®ztathat¨®k.
Vannak kiv¨¦telek is, ha b¨¦relhet? ingatlanokr¨®l van sz¨®. Az egy ¨¦vben 14 napn¨¢l r?videbb id?re b¨¦rbe adott ingatlanokat vagy helyis¨¦geket nem kell passz¨ªv bev¨¦telk¨¦nt kimutatni. Ezenk¨ªv¨¹l bizonyos k?lts¨¦geket ig¨¦nyelhet, ha r¨¦szt vesz az ?n ¨¢ltal b¨¦relt ingatlanok kezel¨¦s¨¦ben vagy fenntart¨¢s¨¢ban.
Ezenk¨ªv¨¹l az ad¨®fizet?k a legt?bb esetben le¨ªrhatj¨¢k a passz¨ªv tev¨¦kenys¨¦gekb?l sz¨¢rmaz¨® vesztes¨¦geket az ad¨®jukra. A legt?bb esetben azonban nem ig¨¦nyelhet ad¨®levon¨¢st a passz¨ªv nyeres¨¦get meghalad¨® passz¨ªv vesztes¨¦gek ut¨¢n.
Mi az a passz¨ªv j?vedelemfolyam p¨¦lda?
Most, hogy mindezt tudja, val¨®sz¨ªn?leg n¨¦h¨¢ny passz¨ªv j?vedelmi p¨¦ld¨¢n gondolkodik. Tud n¨¦h¨¢ny k¨¹l?nb?z? passz¨ªv j?vedelemre szert tenni m¨¢r.
De mi a legj?vedelmez?bb passz¨ªv j?vedelemt¨ªpus? ?s hogyan kezdheti el a passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦st? ?me n¨¦h¨¢ny a passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦s leggyakoribb m¨®djai k?z¨¹l.
P¨¦ld¨¢k a passz¨ªv j?vedelemre
B¨¦rleti tev¨¦kenys¨¦gek
Mint eml¨ªtett¨¹k, a b¨¦rleti tev¨¦kenys¨¦gek az egyik leggyakoribb m¨®dja a passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦snek. Vannak bizonyos kiv¨¦telek . A legt?bb esetben azonban a b¨¦rlem¨¦ny tulajdonosa nem vesz r¨¦szt akt¨ªvan vagy anyagilag a bev¨¦telek felhalmoz¨®d¨¢s¨¢ban. A b¨¦rbead¨® ingatlantulajdonosok vagy az Airbnb-h¨¢zigazd¨¢k p¨¦ld¨¢ul szinte mindig passz¨ªv j?vedelemk¨¦nt nyilv¨¢n¨ªtj¨¢k bev¨¦teleiket.
µþ±ð°ù³Ü³ó¨¢³ú¨¢²õ´Ç°ì
A passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦s m¨¢sik m¨®dja az ¨¢thalad¨¢s befektet¨¦sek vagy r¨¦szv¨¦nyek. Ez al¨®l ism¨¦t van n¨¦h¨¢ny kiv¨¦tel. Amikor a bev¨¦tel egy sz¨¢zal¨¦k¨¢¨¦rt p¨¦nzt fektet be egy v¨¢llalkoz¨¢sba an¨¦lk¨¹l, hogy r¨¦szt venne annak m?k?d¨¦s¨¦ben, az passz¨ªv j?vedelem.
De ha befektet egy v¨¢llalkoz¨¢sba, ¨¦s jelent?s min?s¨¦gben vesz r¨¦szt a m?veletekben, a bev¨¦tel nem passz¨ªv. Az IRS ¨¢ltal a passz¨ªv ¨¦s az akt¨ªv j?vedelem meghat¨¢roz¨¢s¨¢ra tett k¨¹l?nbs¨¦get ezekben az esetekben nevezz¨¹k . Ha egy v¨¢llalkoz¨¢shoz vagy szervezethez kapcsol¨®d¨® rendszeres vagy k?vetkezetes tev¨¦kenys¨¦get v¨¦gez, akkor abban l¨¦nyegesen r¨¦szt vesz.
A csendes befektet¨¦sek azonban, amelyekben a befektet? p¨¦nzt ad, de egy¨¦bk¨¦nt nem vesz r¨¦szt, a passz¨ªv j?vedelem klasszikus p¨¦ld¨¢ja. Amint l¨¢tja, ezt a passz¨ªv j?vedelmet nem ¨²gy keresik vagy szerzik meg, hogy semmit sem csin¨¢ltok. A befektet?nek tov¨¢bbra is meg kell val¨®s¨ªtania a kezdeti befektet¨¦st, amelyet val¨®sz¨ªn?leg el?zetesen kiterjedt kutat¨¢s t¨¢mogatna. De a bev¨¦tel ?passz¨ªv¡±, mert nem kell semmilyen munk¨¢t v¨¦gezni¨¹k ahhoz, hogy tov¨¢bbra is keresni tudjanak a befektet¨¦sb?l.
Online v¨¢llalkoz¨¢sok
Sz¨¢mos potenci¨¢lisan j?vedelmez? lehet?s¨¦g van a passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦sre az interneten. ±Ê¨¦±ô»å¨¢³Ü±ô, ha ?n egy t¨¦ma vagy k¨¦szs¨¦g szak¨¦rt?je, megteheti ¨ªrj egy
Az online passz¨ªv j?vedelemmel foglalkoz¨® ¨¹zlet egy gyakoribb t¨ªpusa mag¨¢ban foglaln¨¢ term¨¦kek online ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦se. Az olyan term¨¦kek online ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦se, amelyeket ?n (vagy c¨¦ge) nem ¨¢ll¨ªtott el?, nem t¨¢rolt vagy sz¨¢ll¨ªtott, a passz¨ªv j?vedelem egyik form¨¢ja. Ez a fajta passz¨ªv j?vedelm? ¨¹zleti modell egyre ink¨¢bb elterjedt a n¨¦pszer?s¨¦g¨¦nek n?veked¨¦s¨¦vel dropshipping az elm¨²lt ¨¦vekben.
A dropshipping lehet?v¨¦ teszi a v¨¢llalkoz¨¢sok sz¨¢m¨¢ra, hogy fel¨¢rral adj¨¢k el term¨¦keiket, miut¨¢n nagykereskedelmi ¨¢ron megv¨¢s¨¢rolt¨¢k azokat egy sz¨¢ll¨ªt¨®t¨®l. Ebben a meg¨¢llapod¨¢sban a sz¨¢ll¨ªt¨® felel?s mind a term¨¦kek t¨¢rol¨¢s¨¢¨¦rt, mind a sz¨¢ll¨ªt¨¢s¨¢¨¦rt. Az elad¨® els?dleges feladata a term¨¦k ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦s¨¦nek el?seg¨ªt¨¦se ¨¦s biztos¨ªt¨¢sa ³Õ±ð±¹?²õ³ú´Ç±ô²µ¨¢±ô²¹³Ù.
Ism¨¦t el?fordulhat n¨¦h¨¢ny kiv¨¦tel, amikor a term¨¦kek online ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦se nem passz¨ªv bev¨¦tel. Nyilv¨¢nval¨®, hogy ha az ?n v¨¢llalkoz¨¢sa saj¨¢t gy¨¢rt¨¢s¨² term¨¦keit ¨¦rt¨¦kes¨ªti online, akkor anyagi r¨¦szv¨¦telr?l van sz¨®. A harmadik f¨¦l ¨¢ltal gy¨¢rtott ¨¦s sz¨¢ll¨ªtott term¨¦keket ¨¢rus¨ªt¨® online ¨¢ruh¨¢zak azonban gyakori p¨¦lda a passz¨ªv j?vedelemre.
Passz¨ªv j?vedelm? v¨¢llalkoz¨¢s l¨¦trehoz¨¢sa
Lehet, hogy ezt m¨¢r ¨¦szrevetted, de ezt hangs¨²lyozni kell A ?passz¨ªv j?vedelem¡± nem azt jelenti, hogy ?ingyen p¨¦nz¡±.
Ha val¨®ban sikeres passz¨ªv j?vedelm? v¨¢llalkoz¨¢st szeretne m?k?dtetni, akkor megalapozott p¨¦nz¨¹gyi d?nt¨¦seket kell hoznia. A befektet¨¦seket ¨¦s a b¨¦rbe adott ingatlanokat alaposan meg kell vizsg¨¢lni, miel?tt id?t ¨¦s er?forr¨¢st ford¨ªtana r¨¢juk. Hasonl¨®k¨¦ppen, egy online ¨¢ruh¨¢z fel¨¢ll¨ªt¨¢sa n¨¦mi l¨¢bmunk¨¢t ig¨¦nyel, ha p¨¦nzt szeretne keresni.
Sz¨¢mos t¨¦nyez? befoly¨¢solja az online ¨¢ruh¨¢z l¨¦trehoz¨¢s¨¢t ¨¦s m?k?dtet¨¦s¨¦t. Kutat¨¢s milyen term¨¦keket kell eladni ¨¦s a hol lehet eladni ?ket legyen az els? l¨¦p¨¦s. Ezt k?vet?en kital¨¢lni a te ³Ù±ð°ù³¾¨¦°ì¨¢°ù°ì¨¦±è³ú¨¦²õ a k?vetkez? d?nt? l¨¦p¨¦s a term¨¦klista elk¨¦sz¨ªt¨¦s¨¦vel egy¨¹tt.
Ha j¨®l k?veti ezeket a l¨¦p¨¦seket, ¨¦s ut¨¢na nem vesz r¨¦szt akt¨ªvan az ¨¹zletben, akkor nagyon j?vedelmez? passz¨ªv bev¨¦teli forr¨¢sa lehet. K¨¦s?bb m¨¢s feladatokat is v¨¦gezhet, p¨¦ld¨¢ul marketinget vagy v¨¢llalkoz¨¢sa m¨¦retez¨¦s¨¦t. De ezek anyagi r¨¦szv¨¦telnek tekinthet?k. Ez nem rossz, k¨¹l?n?sen akkor, ha a v¨¢llalkoz¨¢sa n?veked¨¦se a c¨¦l. Fontos azonban, hogy ¨¹gyeljen arra (ad¨®z¨¢si szempontb¨®l), hogy a j?vedelme mikor akt¨ªv, nem pedig passz¨ªv.
Ha saj¨¢t web¨¢ruh¨¢zat szeretne l¨¦trehozni, 51ÊÓÆµ seg¨ªthet. 51ÊÓÆµ
- 10 egyszer? hobbi, amellyel p¨¦nzt kereshet online
- 10 Olcs¨®
°±ð³ú»å?-²ú²¹°ù¨¢³Ù ?zleti ?tletek online p¨¦nzkeres¨¦shez - Hogyan lehet p¨¦nzt keresni tin¨¦dzserk¨¦nt
- A passz¨ªv j?vedelem meg¨¦rt¨¦se: t¨ªpusok, ad¨®k ¨¦s p¨¦ld¨¢k
- A teljes ¨²tmutat¨® a passz¨ªv j?vedelemszerz¨¦shez az Amazonon
- 5 passz¨ªv j?vedelem?tlet a gazdagod¨¢shoz
- Jumpstart ¨²tmutat¨® az otthoni p¨¦nzkeresethez
- 10 felt?r¨¦s, hogyan lehet gyorsan p¨¦nzt keresni az Amazonon
- Mit adhatsz el, hogy p¨¦nzt keress (13 p¨¦lda)
- Hogyan keress p¨¦nzt az egyetemen ¨C 11 egyszer? ?tlet
- Immateri¨¢lis munka: Hogyan keress¨¹nk p¨¦nzt a digit¨¢lis vil¨¢gban
- Hogyan keress gyorsan p¨¦nzt n?k¨¦nt
- Hogyan lehet p¨¦nzt keresni tinik¨¦nt
- Hogyan lehet p¨¦nzt keresni gyerekk¨¦nt
- Hogyan kereshet p¨¦nzt telefonj¨¢r¨®l